Fájó szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Hűtőipar volt vezérigazgatója, Dr. Gulyás Béla szeptember 20-án, 101. születésnapja előtt két nappal elhunyt.
Dr. Gulyás Béla szakmai életútjának, érdemeinek ismertetése
Dr. Gulyás Béla, aki a magyar hűtőipar meghatározó szellemi vezéralakja, 21 éven át (1966-1987) volt a Magyar Hűtőipari Vállalat – később a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója. Vezetése alatt alakultak ki a hazai gyorsfagyasztott árugyártás modern ipari technológiái és jött létre egy olyan erős élelmiszeripari nagyvállalat, amely az 1970-es évektől kezdve jelentős szereplőnek számított a nyugat-európai piacon és sikeresen teljesítette a legigényesebb vevők minőségi, higiéniai, műszaki és mennyiségi igényeit. Európa szerte ismertté vált a MIRELITE márkanév. Amikor átvette a vállalat vezetését a hűtőipar új iparág volt. Vezetése alatt új hűtőházak és fagyasztott élelmiszer tárolók épültek, a meglévő üzemek kapacitását bővítették, folyamatos nagy kapacitású feldolgozó vonalakat építettek ki, amelyekhez folyamatos gyorsfagyasztó berendezéseket kapcsoltak. A kor legjobb színvonalának megfelelő technológiákat vezettek be, az új üzemek egyáltalán nem különböztek az akkori piacvezető európai üzemektől. A vállalat termelése 1966-ban 23866 tonna volt, amely 1985-re több mint 92 000 tonnára, azaz közel négyszeresére, a tárolókapacitás 26100 tonnáról 109360 tonnára, a belföldi értékesítés közel hatszorosára nőtt, miközben az igényes piacokra történő export érékesítés folyamatosan 60% körül mozgott. A termékválaszték sokszorosára bővült.
Ezeknek az eredményeknek az elérésében jelentős szerepet játszott dr. Gulyás Béla a mai világban is ritka, átfogó és meggyőző vezetői szemlélete és széleskörű élelmiszeripari gyakorlata és személyes példamutatása. A Hazai Likőrgyárban kezdett dolgozni, 1940-ben szakmunkás lett és folyamatosan képezve magát a likőriparban egyre magasabb beosztásokban dolgozott a likőrmestertől a pincemesteren át a Zwack likőrgyár igazgatójáig és a Sör és Szeszipari igazgatóság főmérnökségéig.1956-ban gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, később egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1957-től-1966-ig, műszaki főosztályvezetőként dolgozott az Élelmezésügyi Minisztériumban. A Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatójaként vonult nyugdíjba 1987-ben. A „hűtőipari termelés tudományos, műszaki és kereskedelmi fejlesztése terén elért eredményekért” 1980-ban Állami Díjban részesült.
Kiemelkedően sikeres gazdasági vezetői tevékenysége mellett maradandót alkotott a minőségi kultúra és az igényes munka vállalati értékké tételével és következetes megkövetelésével, amelyre kevés példa akadt abban az időszakban Magyarországon. Egyértelművé tette és rendszeresen hangsúlyozta, hogy a vállalat értékes vevőkörét csak úgy lehet megtartani és bővíteni, ha igényeiket kifogástalan termékekkel és szolgáltatásokkal, pontosan és határidőre szolgáljuk ki, úgy, hogy a tevékenység nyereséges legyen és ennek érdekében a vállalat minden munkatársának törekednie kell arra, hogy a legjobb tudása szerint, hibamentesen végezze munkáját. Olyan belső minőségellenőrző és önálló fejlesztési szervezetet alakított ki, amelyek működési elvei és módszerei ma is megfelelnének a korszerű minőségirányítási rendszerek és a jól szervezett vállalati innováció követelményeinek. Erre alapozva a hűtőipari vállalatok az elsők között vezették be az élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszereket. Bevezette a pontos technológiai utasítások, késztermék, nyersanyag és csomagolóanyag minőségi előírások, a dokumentált termék és technológiafejlesztési folyamatok és eredmények rendszerét, A fejlesztési részleget úgy ösztönözte, hogy konkrét vállalati gyakorlati feladatok sikeres megvalósításhoz kapcsolódó, mérhető célokat tűzött ki és azok elérését személyesen felügyelte. A fejlesztések egyes kulcs lépéseit a termelési szakemberek és gazdasági vezetők közösen értékelték a fejlesztőkkel és együtt határozták meg a következő lépéseket. Ezek a módszerek és a tudás rendszerezése és dokumentált megőrzése jelentős segítséget jelentettek nemcsak az egyes üzemekből később önállóvá vált hűtőipari vállalatoknak, de a többi magyar hűtőipari vállalatnak is, mivel az így létrehozott termelési kultúrán nevelkedett az iparág teljes szakember gárdája és még ma is ez képezi a hazai szaktudás alapját.
Nagy figyelmet fordított munkatársai, különösen a fiatal szakemberek szakmai fejlődésének elősegítésére és továbbképzési lehetőségekhez juttatására, személyes tanácsaival is segítve azt, melyekhez felhasználta a vállalat nemzetközi kapcsolatait is. A vele folytatott szakmai megbeszélésekre mindig nagyon alaposan fel kellett készülni, mivel átfogó szakmai ismeretei és kiemelkedő lényeglátása miatt gyorsan rátalált a nem kellően kidolgozott pontokra. A mérnökök, gazdasági és kereskedelmi szakemberek több generációja tekinti tanítómesterének. Több mint 10 korábbi munkatársa kapott vállalatvezetői feladatokat a piacgazdaságban. A szakmai ismereteknek a legújabb eredményekkel történő rendszeres bővítését, a szakemberek továbbképzését és a nemzetközi szakmai hálózatokban való aktív tevékenységét és a vállalat nemzetközi imázsának erősítését egyaránt szolgálta, hogy a vállalat részt vett a Nemzetközi Hűtési Intézet munkájában, 3 nagy nemzetközi szakmai- tudományos rendezvényt szervezett ebben az időszakban. Elnöke volt az NHI Magyar Nemzeti Bizottságának.
A modern vállalat irányítási szemlélet megvalósításával, a megkérdőjelezhetetlen szakmai felkészültség, a széleskörű gyakorlati tapasztalat, a hosszútávú előrelátó tervezés, a munkatársai és a vállalat iránt érzett felelőségérzet kombinálásával hozott bölcs döntései miatt volt munkatársai ma is jó példaként emlékeznek vissza rá.
Dr. Sebők András
KÖZLEMÉNY
A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség 2022. május 12-én tartott Taggyűlése a Szövetség Tisztségviselőinek a következő személyeket választotta meg három évi időtartamra.
MHKSZ ELNÖKSÉG
Elnök:
Sebesta Péter
Elnökség tagjai:
Fülöp Gáborné
Kovács János
Soltész László
Tóth László
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
Echeff Alexis
Schmidt Szilárd
Tóth Balázs
Piaci körkép – ipari zöldségek
Idén sem zár jó szezont a zöldborsó és a csemegekukorica
A zöldség-gyümölcs ágazat egyik nagyon aktuális és fontos kérdése, hogy milyen irányban fejlődhet, vagy egyáltalán működhet tovább a zöldborsó és a csemegekukorica ágazat, melyek a jelenlegi zöldségtermő területünk 60%-át adják. Csemegekukoricát az utóbbi években jellemzően 30-35 ezer hektáron termeltünk, átlagosan 500-550 ezer tonna mennyiségben, míg zöldborsót – csökkenő tendencia mellett – 18-21 ezer hektáron 80-120 ezer tonna közötti mennyiségben állítottunk elő. Mindkét terméket döntő részben a hűtő- és konzervipar veszi fel.
Különösen a zöldborsó esetében érzékelhetők olyan negatív jelenségek, melyek miatt az ágazat működőképessége is veszélybe került. A termelés jövedelmezősége ugyanis az utóbbi években – elsősorban klimatikus okokból – jelentősen romlott, jóllehet stratégiai jelentőségű szakágazatról, illetve termékről van szó: a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar kibocsátásnak mintegy 2/3-át a hűtő- és konzervipar szakágazata adja, e szakágazat kibocsátásának, illetve alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át pedig a csemegekukorica és zöldborsó teszi ki. Amennyiben a zöldborsó ágazat megszűnik vagy jelentősen visszaesik, az a jelenlegi kb. 18 ezer hektár zöldborsó eltűnése mellett magával ránt 10-15 ezer hektár ráépülő másodvetésű csemegekukoricát is. Mindez letális lenne a hazai hűtő- és konzerviparra nézve, mert mintegy 1,5 hónappal rövidülne a feldolgozási szezon és kiesne az alapanyag-háttér 30-40%-a. Ebből eredően a fajlagos fix költségek jelentős emelkedése révén a hazai hűtő- és konzervipar elvesztené versenyképességét az európai piacon.
A néhány éve fennálló ágazati problémák megoldását az idei szezon sem segítette. Már a tavaszi termeltetési szerződésekkel összefüggő tárgyalások során eldőlt, hogy – az előző évek rossz terméseredményei miatt lanyhuló termelői kedv okán – sok feldolgozó nem tud elegendő zöldborsót szerződni, ami a zöldborsó-alapanyaghiány mellett egyúttal az ezt követő másodvetésű csemegekukorica vetésterületének, illetve potenciálisan betakarítható mennyiségének csökkenését is predesztinálta.
Az időjárási is kedvezőtlenül alakult szinte az egész év folyamán. A kifejezetten hideg időjárással jellemezhető április-májusi időszak miatt a zöldborsó és részben a korai fővetésű csemegekukorica állományok erősen vontatott fejlődése okozott komoly gondot, ami aztán – elsősorban a zöldborsóban – mintegy 10 napos késedelmet eredményezett a betakarítás, és ezzel a feldolgozóipari szezon megkezdésében. A zöldborsó szezon lerövidülése az egyébként is szűkös másodvetésű csemegekukoricában további késedelmet vagy területi – és ezzel járó mennyiségi – kiesést okozott. További csapás volt az ágazat számára, hogy a május végéig tartó hűvös időszak június első dekádjának végén (a zöldorsó betakarításának kezdete után pár nappal) extrém hőségbe váltott át. A 35 °C körüli és fölötti nappali hőmérsékletekben a zöldborsó állományok nagyon gyorsan leöregedtek, az egyébként is nagyon rövid optimális betakarítási ablak további csökkenése gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelentett a betakarítás szervezésében, a betakarító kapacitások mindenhol szűkösnek bizonyultak. A zöldborsó feldolgozóipari szezonja a szokásos 30-35 napról 20-22 napra rövidült, amivel párhuzamosan jelentős mennyiségi kiesést szenvedtek el a termelők és a feldolgozók egyaránt. A június-júliusi extrém hőség és aszály a csemegekukorica várható terméshozamait is rontotta (különösen az öntözetlen fővetésű állományokban), mint ahogyan egyes termesztőkörzetekben a jelentős nyári viharkárok is okoztak további érdemi kieséseket.
Fentiek következményeként késve kezdődött a csemegekukorica betakarítása is, ami arányosan kevesebb betakarítási napot és mennyiségi veszteséget eredményezhet. Az egyébként is szűkösebb csemegekukorica másodvetések területe még tovább csökkent, mert a késői másodvetés – különösen az extrém júniusi-júliusi hőség mellett – nagyon nagy termelői kockázatokkal járt.
A kedvezőtlen piaci és klimatikus hatások együttes eredőjeként ebben az évben zöldborsó betakarított mennyisége – vállalkozásonként eltérően – 10 és 20% közötti mértékben csökkent az előző évek átlagához képest, de a csemegekukoricában is – a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – mintegy 18-23% közötti visszaesés várható (a betakarítás még folyamatban van, végleges adat a szezon lezárása után várható). Mindez a termelők veszteségei mellett végig gyűrűzik a teljes termékpályán: feldolgozók a késztermék-előállításban is hasonló mértékű kiesést könyvelhetnek el.
Budapest, 2021. szeptember 24.
| Dr. Apáti Ferenc | Sebesta Péter | |
| FruitVeB elnök
s.k. |
MHKSZ elnök
s.k. |
Sajtóközlemény 2021
A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség tagjai által alkalmazott Listeria Megelőzési Rendszer
2021 januárjában az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) riasztás jelent meg, mely szerint magyarországi eredetű gyorsfagyasztott csemegekukorica került visszahívásra. A visszahívás oka, hogy a visszahívott hűtött saláta termékekben a svájci vállalat által végzett saját minőségellenőrzési vizsgálatok során Listeria monocytogenes szennyeződés került kimutatásra. A visszahívás részletes vizsgálata folyamatban van.
A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) kukorica előállító tagjai, az Agrosprint Zrt., a Fevita Hungary Zrt., és a Kabafrost Kft. szeretné tájékoztatni partnereit, hogy az általuk előállított gyorsfagyasztott csemegekukorica semmilyen kapcsolatban nem volt a visszahívásban érintett termékkel.
2018-ban kezdődött az MHKSZ fent említett tagjai és a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. szakmai együttműködése, melynek eredményeként kidolgozásra került egy átfogó, önkéntes auditálható Listeria Megelőzési Rendszer (LMR) elnevezésű követelményrendszer. Az LMR célja a hagyományos technológiával előállított gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcstermékekben a Listeria monocytogenes előfordulási kockázatának jelentős csökkentése.
Az önkéntes követelményrendszer kiegészíti a vállalatok által már működtett élelmiszer-biztonsági rendszereket. Az LMR sajátossága abban rejlik, hogy azok elemeit és szabályozásait célzottan alkalmazza.
Az elmúlt 2 év tapasztalatai rendkívül kedvezőek. Több telephely és más csatlakozó vállalat is sikeresen bevezette a Listeria Megelőzési Rendszer követelményeit.
Az Agrosprint Zrt., a Fevita Hungary Zrt., a Kabafrost Kft. továbbra is folyamatos erőfeszítéseket tesz a bevezetett rendszer fejlesztése érdekében, ezzel biztosítva termékeik kiváló minőségét és biztonságosságát.
Továbbra is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a gyorsfagyasztott csemegekukorica és más gyorsfagyasztott zöldségfélék, a megváltozott fogyasztói szokások ellenére sem fogyasztásra kész élelmiszerek, hőkezelésük minden esetben szükséges a termék elfogyasztása előtt. A Listeria monocytogenes szabályozásra vonatkozó iparági követelmények, a rendeleti határértékek és az alkalmazott ipari feldolgozási technológia tervezésénél és meghatározásánál számoltak azzal, hogy a termékek hőkezelést kapnak a fogyasztás előtt. A gyorsfagyasztott zöldségtermékben esetlegesen, az ipari jó gyakorlat alapján meghatározott határérték alatti mennyiségben előforduló Listeria monocytogenes, megfelelő hőkezelés után nem okoz problémát. A fogyasztás előtti hőkezelés pontosan e maradék Listeria monocytogenes elpusztítását biztosítja.
2021. január 26.
-------------------------------------------------
Trade Magazin - 2020. január 28.
Sebesta Péter: Tartós hullám
A hűtő- és konzervipari szektorban folyamatos, enyhe növekedés figyelhető meg, amellett, hogy az ágazat szereplőinek az elmúlt időszakban számos kedvezőtlen körülménnyel kellett szembenézniük. Nem könnyíti meg helyzetüket az sem, hogy a magyarok hagyományosan kevés friss vagy feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, de bizakodásra ad okot, hogy az egészségtudatos trend mind erőteljesebb térhódítása látszólag ebben a szegmensben is érezteti pozitív hatását.
Az ágazat jelenlegi 170-190 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.
– Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit. Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és más kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggyre és egyéb gyümölcsökre fókuszál. A kibocsátás az elmúlt jó pár évben folyamatosan enyhén növekedő tendenciát mutat, és ez általában véve a feldolgozóüzemek eredményességére is jó hatással van, így az ágazat mérsékelt eredményességgel működik – fejti ki Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
Több lehetőség a fejlesztésekre
Az iparágat a közelmúltban és napjainkban ért impulzusok közül az elnök lényegesnek tartja kiemelni az orosz embargó negatív hatását, egy fontos és nagy jelentőségű felvevőpiac elvesztését, ami elsősorban a hűtőágazatot érinti. Ugyanilyen negatív hatása volt egy jelentős kukoricafelvevő piacunk, Törökország bevezetett import védővámjainak is, és most még be nem látható következményei lehetnek a rövidesen bekövetkező Brexitnek, amely a legnagyobb csemegekukorica-felvevő piacunkat érinti. Ugyanakkor, mint mondja: az ágazati szereplők pozitívan értékelik az elmúlt évek árfolyam-politikáját, ami segíti, de – szemben a korábbi évtizeddel – legalábbis nem gátolja versenyképességünk megőrzését az exportpiacainkon.
– Sajnos, alaptézis, hogy az ágazat legtöbb szereplője alultőkésített, így saját erőből nagyon nehezen tud megvalósítani technológiai fejlesztéseket. A jelenleg is futó EU költségvetési ciklus viszont több lehetőséget is biztosított a fejlesztésekre az ágazat számára. Vidékfejlesztési és GINOP-pályázati források némelyike még ma is elérhető, és úgy véljük, az elmúlt években az ágazati szereplőknek kis- és középvállalati szinten kellő mértékű lehetősége volt pályázatokon keresztüli fejlesztésekre. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy ezek az EU-s források nem tesznek lehetővé nagyvállalati fejlesztéseket, azokat kizárják, holott e szegmens versenyképességének megőrzése is fontos az ágazat eredményessége, fennmaradása szempontjából – hangsúlyozza Sebesta Péter.
Fontos cél a fenntarthatóság
Összességében úgy véli, a legtöbb ágazati szereplő korszerű körülmények között állít elő a piaci elvárásoknak megfelelő minőségű, feldolgozott élelmiszert.
– EU-összehasonlításban a magyarok hagyományosan kevés friss vagy feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, az ilyen jellegű kimutatásokban, viszont az elmúlt évek egészségorientált trendje reményeink szerint érezhető elmozdulást hozhat a termelésünk körülbelül 50%-át kitevő hazai piacon is. Bízunk benne, hogy a minél egészségesebb, természetesebb élelmiszerek fogyasztására való törekvés még inkább ráirányítja a figyelmet a feldolgozott konzervekre és a fagyasztott zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek teljesen idegenanyag-mentesek, így maradéktalanul beleilleszkednek ebbe a trendbe – hívja fel a figyelmet az elnök.
Az ágazat előtt álló kihívások között elsőként említi az új fogyasztási trendeknek való megfelelést, illetve azt, hogy a termékekre irányuló fogyasztói figyelem megragadása lesz az elkövetkező évek egyik nagy marketingfeladata.
– Az aktuális gazdasági környezet rövid és középtávon a munkaerő-probléma megoldására sürget, automatizációval, digitalizációval. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozást, és törekedni kell az öntözött ültetvények arányának gyors és jelentős mértékű növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelten fontos célja az ágazatnak és egyenként a benne szereplőknek is a fenntarthatóság, a minél alacsonyabb ökológiai lábnyomra való törekvés, a környezetbarát technológiák átvétele, valamint a mezőgazdasági diverzitás fenntartása. Hisszük azt, hogy az élelmiszer-gazdaság a jövő stratégiai ágazata.
Sajtóközlemény
Listeria monocytogenes Megelőzési Rendszer a magyar hűtőiparban
2020.01.22.
2018 nyarán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az ECDC, a Magyarországról származó gyorsfagyasztott kukoricát hozták összefüggésbe az 5 EU tagállamot érintő Listeria monocytogenes járvánnyal.
A probléma jelentőségét felismerve, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) egyes tagjai összefogásával és a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft szakmai vezetésével kidolgozásra került egy átfogó, önkéntes auditált Listeria Megelőzési Rendszer.
A Listeria Megelőzési Rendszer bevezetésével és hatékony működtetésével a hagyományos technológiával előállított gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcstermékekben Listeria monocytogenes előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető, melyet az első év tapasztalatai is alátámasztanak. Az MHKSZ azon tagjainál, amelyek megfelelően alkalmazták a Listeria Megelőzési Rendszer követelményeit, a Listeria monocytogenes előfordulásának kockázata számottevően csökkent az üzemi környezetben, illetve a jelenléte a forgalomba hozott késztermékből csak elvétve mutatható ki, és a jelenlétet kimutató esetekben is jóval a rendelet által engedélyezett élelmiszerbiztonsági határérték alatt marad.
Továbbra is hangsúlyozandó, hogy a gyorsfagyasztott zöldség termékeket fogyasztás előtt, a felhasználási utasításnak megfelelően meg kell főzni.
A résztvevő vállalatok a következő szezonban folytatják a már megkezdett munkát, illetve a tapasztalatokat látva további vállalatok is jelezték csatlakozási szándékukat a Listeria Megelőzési Rendszerhez.
KÖZLEMÉNY
A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség 2019. május 10-én tartott Taggyűlése a Szövetség Tisztségviselőinek a következő személyeket választotta meg három évi időtartamra.
MHKSZ ELNÖKSÉG
Elnök:
Sebesta Péter
Elnökség tagjai:
Fülöp Gáborné
Soltész László
Szórádi Sándor
Tóth László
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
Buszlai István
Schmidt Szilárd
Tóth Balázs
ATV Start vendége Sebesta Péter - 2018. július 23.
INDEX - 2018. július 9.
Miért lehet teljesen biztonságos a halálos mérgezéseket okozó fagyasztott zöldség?
Nagy port vert fel nemrég, hogy a bajai Greenyard Frozen Hungary Kft. rengeteg termékét visszahívták, mivel halálos mérgezések történtek külföldön ezek nyomán. A Nébih viszont hamar leszögezte, hogy nem hibázott a termékek gyártója.
Mégsincs ellentmondás a két állítás közt, Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint. Minden hűtőházban előfordul ugyanis valamennyi Listeria baktérium, "nem is elvárás, se uniós, se magyar szinten, hogy nulla ilyen baktérium legyen a hasonló üzemekben". "Egyébként ezt mérjük, és van korlátja is, hogy adott termékben milyen mennyiségben maradhat Listeria"- mondta Sebesta.
Muszáj megfőzni, tilos rohasztani
"Ez azonban nagyon egyszerűen elpusztul: ha 2,5 percig főzünk valamit 72 fok feletti hőmérsékleten, az már biztonságosan elpusztít szinte minden baktériumot, ezért írjuk azt a termékekre hogy
FORRALJÁK HÁROM PERCIG,
és akkor termék garantáltan teljesen biztonságos lesz. " - tette hozzá. Szerinte azért sem voltak magyar megbetegedések, mert mi tipikusan az előírásoknak megfelelően szoktuk megenni a fagyasztott zöldségeket, azaz megfőzzük előtte. "Ilyenkor még az is mindegy, hogy egy darab lisztéria volt a termékben vagy tízezer, mind elpusztul a főzés során."
A visszahívás szerinte azért történt mégis, mert a Greenyard egyes termékeiben különösen erős baktériumfajtát találtak, ami nagyon hamar elburjánzik. Emiatt gondolhatta úgy a Nébih, hogy az a felelősségteljes, elővigyázatos eljárás, hogy annak ellenére visszahívatják a termékeket, hogy betartották a törvényes határértékeket. A teljes érvelés mindenesetre leginkább csak a Nébih Greenyardnak írt jegyzőkönyvéből derülhet ki.
Bár mindegyik fertőzéses esetet Sebesta nem ismeri, nagy biztonsággal saccol arra, hogy a komoly megbetegedésekkor a fogyasztók nem hogy nem megfőzve, de még csak nem is frissen felolvasztva ehették meg a termékeket. Szerinte ha felolvasztunk egy biztonságos, határértékeken belüli fagyasztott zöldséget, majd még akár két-három napig hagyjuk a hűtőben burjánzani a baktériumokat, az igen komoly kockázatokat jelenthet a legtöbb terméknél, és különösen gyengébb immunrendszerű embereknél, gyerekeknél, időseknél.
A többinél tartani sem kell ettől
A gyümölcsöknél jellemzően nem kell tartani a lisztériától, nem kell felforralni mondjuk a fagyasztott meggyet. A gyümölcsöknél a nálunk szerencsére szinte ismeretlen norovírus-járványok szoktak előkerülni. Ezeket mi azért kerüljük el Sebesta szerint, mivel mi nem öntözzük a gyümölcsöseinket felszíni, potenciálisan szennyezett vizekkel, hanem ivóvíz-minőségű vízzel öntözünk.
A konzerveknél pedig pláne nem kell félni a lisztériától, a konzervtermékeket ugyanis előtte már mindig megfőzik, így rögtön lehet őket fogyasztani. Cserébe más a termék állaga is. Az iparági magyar vállalatok technológiai felkészültsége és minőségbiztosítási rendszerei egyébként Sebesta Péter szerint teljesen korszerűek, "Európa bármely pontján megállnák a helyüket a magyar üzemek évtizedek óta".
Azt még hozzátette, hogy azért is fájna nekik a rossz reklám a termékeiknél, mivel ez "a modern, egészséges étkezési irányok számára a legmegfelelőbb termékcsoport", hiszen a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök minden adalékanyagtól vagy hozzáadott anyagtól mentesen feldolgozott élelmiszerek.
Trade Magazin - 2017. december 1.
Tartós gazdasági erő
A magyar hűtő- és konzervipar jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedben, és, bár számos kihívással kell megküzdenie a szereplőknek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, jó pár szegmensben meghatározó Európa-szerte az ágazat.
Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke elmondta, hogy az ágazat jelenlegi 160-170 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.
– Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit – hangsúlyozza Sebesta Péter. – Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és egyéb kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggy és egyéb gyümölcsökre fókuszál.
A rendszerváltás utáni évek mindkét ágazatra nézve jelentős termelés-visszaesést, tőkeínséget, a fejlesztések elmaradását, kapacitások leépülését, bezárásokat hoztak, majd erős átrendeződés és koncentráció indult el. Sajnos, az sem segítette az ágazatot, hogy az előző EU-s költségvetési ciklusban szinte teljesen kimaradt a fejlesztési lehetőségekből, a tartós válságidőszak pedig több évre visszavetette a kereskedelmi bankok hitelezési kedvét, így a lemaradás a versenytársaktól nem csökkent. Mindezek eredményeképp a gazdasági válság évei alatt a termelés volumene további 10-20%-kal csökkent.
Az elmúlt három-négy év viszont már a pozitív változások jegyében telt: enyhén, de egyenletesen növekedő termelés, eredményes, jellemzően pozitív éves gazdálkodás, beruházások beindulása jellemezte, jellemzi a hűtő- és konzervágazatot.
– Az egészséges életmód mint életstílus jó értelemben vett divatja várhatóan növelni fogja a mi termékeink iránti keresletet is, mivel azok természetesen egészségesek, a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök mentesek mindennemű adalékanyagtól, viszont vitaminban, rostban gazdagok – mondja Sebesta Péter.
Átalakult struktúra
Csemegekukorica-feldolgozásban és üvegesmeggy-gyártásban Európában meghatározó súlyunk van. Ennek természetesen ki lehet használni az előnyeit. Ugyanakkor gondot jelenthet, hogy az ágazat egyéb termékeinek választéka az árufajtákat tekintve nagyon szegényes, és egyes árufajták volumene a versenytársak kibocsátásához képest legtöbb esetben rendkívül marginális, a piacon nem számottevő. A szűk termékválaszték Sebesta Péter szerint hosszú távon veszélyhelyzet, aminek változtatására törekedni kell mind portfólió-bővítéssel, mind a gyártási volumen növelésével.
– Javasoljuk az 5%-os áfakulcs minél előbbi figyelembevételét a zöldség-gyümölcs feldolgozás esetében is, mert egyrészt ez nagyon jó hatással lenne a friss piaci anomáliákra. Másrészt pedig bátran kimondom, a zöldség-gyümölcs feldolgozás által kibocsátott termékek legtöbbje maradéktalanul megfelel a mai piaci és társadalmi elvárásoknak: egészséges minél nagyobb mértékű fogyasztása, az egész terméklánc szén-dioxid-kibocsátása pedig feltehetően a legalacsonyabb az összes feldolgozott élelmiszer közül – indokol Sebesta Péter.
A fejlődés alapjai
A 2014-ig tartó EU-költségvetési ciklusban nem volt külön odafigyelés az élelmiszer-ágazatra, bár bizonyos támogatások az ágazat számára is elérhetőek voltak. A mostani ciklusban célirányozottan az élelmiszer-gazdaság kapott jelentős pályázati lehetőségeket. Ezek mértéke már egy olyan lehetőség, amely remélhetőleg érzékelhető változásokat, fejlesztéseket fog hozni az ágazatban, ha sikerül a teljes keretet maradéktalanul kihasználni.
Az exportpiacokon érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi egyezmények alakulását, az esetleges protekcionista törekvéseket. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ágazat nagyon szorosan követte az USA-val kötendő szabadkereskedelmi tárgyalások kimenetelét, hiszen vezető termékük, a csemegekukorica legnagyobb előállítója az Egyesült Államok.
2017. február 10.
2017. február 8-én került megrendezésre Dr. Beke György tiszteletére szervezett emlékülés a FAO rendezvény keretén belül a Földművelésügyi Minisztériumban, melyen a tápanyag összetevők összegyűjtésére vonatkozó aktuális információk kerültek bemutatásra a magyar gyorsfagyasztó iparban.
Dr. Beke György aktívan részt vett a mai gyorsfagyasztási technológia alapjainak megteremtésében, valamint jelentős szerepet játszott a folyamatos zöldség-gyümölcs feldolgozási technológia hazai megvalósításában.
A konferencián képviseltette magát a hűtő/gyorsfagyasztó ipar képviselői, az egykori munkatársak, családtagok, barátok, az FM, az ÉFOSZ, a NAK, az MTA ÉKB, a táplálkozástudomány képviselői.
Ezúton is köszönjük megemlékezők szavait illetve a tartalmas és változatos előadásokat, de ezek mellett külön köszönet illeti Dr. Sebők Andrást, aki ötletgazdája és szervezője volt ennek a konferenciának.
2017. január 26.
Magyar Hűtő-és Konzervipari Szövetség tagjait képviselve ismételten hozzászólt a GINOP 1.2.6-8.3.4-16 társadalmi vitájának második fordulójához, mely január közepén zárult. Ennek kapcsán az alábbi két észrevételt osztottuk meg a Minisztériummal:
- Egyrészt a Közbeszerzési Törvény 2017-január 1-i változásai nyomán az 5.§ 3.bekezdése értelmében mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól a pénzügyi eszközzel kombinált pályázatot megvalósító vállalkozás. Szeretnénk kérni, hogy a GINOP-kiírásban, amennyiben ez lehetséges még, ez a feltétel is az új jogszabálynak megfelelően kerüljön módosításra.
- Másrészt, javasolnánk, hogy a pontozásban a kertészeti termékek feldolgozását pályázó társaságok esetében legyen lehetőség plusz pontokra azon pályázók esetén, akik tagjai ezt az ágazatot összefogó szakmai szervezetnek, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetségnek. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai szervezeti tagság pontokban való elismerése erősíti a szervezet szakmai munkáját, érdekképviseleti erejét, lehetőségét, és ösztönzi az ágazati összefogást illetve együttműködést, együtt gondolkodást.
A Földművelésügyi Minisztérium visszaigazolta a beadott észrevételeket és jelezte, hogy megvizsgálja a lehetőségeket.