Menu
HU EN

Sajtónyilatkozatok

Trade Magazin - 2020. január 28.

Sebesta Péter: Tartós hullám

 

A hűtő- és konzervipari szektorban folyamatos, enyhe növekedés figyelhető meg, amellett, hogy az ágazat szereplőinek az elmúlt időszakban számos kedvezőtlen körülménnyel kellett szembenézniük. Nem könnyíti meg helyzetüket az sem, hogy a magyarok hagyományosan kevés friss vagy feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, de bizakodásra ad okot, hogy az egészségtudatos trend mind erőteljesebb térhódítása látszólag ebben a szegmensben is érezteti pozitív hatását.

Aágazat jelenlegi 170-190 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.

 Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit. Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és más kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggyre és egyéb gyümölcsökre fókuszál. A kibocsátás az elmúlt jó pár évben folyamatosan enyhén növekedő tendenciát mutat, és ez általában véve a feldolgozóüzemek eredményességére is jó hatással van, így az ágazat mérsékelt eredményességgel működik – fejti ki Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.

Több lehetőség a fejlesztésekre

Az iparágat a közelmúltban és napjainkban ért impulzusok közül az elnök lényegesnek tartja kiemelni az orosz embargó negatív hatását, egy fontos és nagy jelentőségű felvevőpiac elvesztését, ami elsősorban a hűtőágazatot érinti. Ugyanilyen negatív hatása volt egy jelentős kukoricafelvevő piacunk, Törökország bevezetett import védővámjainak is, és most még be nem látható következményei lehetnek a rövidesen bekövetkező Brexitnek, amely a legnagyobb csemegekukorica-felvevő piacunkat érinti. Ugyanakkor, mint mondja: az ágazati szereplők pozitívan értékelik az elmúlt évek árfolyam-politikáját, ami segíti, de – szemben a korábbi évtizeddel – legalábbis nem gátolja versenyképességünk megőrzését az exportpiacainkon.

– Sajnos, alaptézis, hogy az ágazat legtöbb szereplője alultőkésített, így saját erőből nagyon nehezen tud megvalósítani technológiai fejlesztéseket. A jelenleg is futó EU költségvetési ciklus viszont több lehetőséget is biztosított a fejlesztésekre az ágazat számára. Vidékfejlesztési és GINOP-pályázati források némelyike még ma is elérhető, és úgy véljük, az elmúlt években az ágazati szereplőknek kis- és középvállalati szinten kellő mértékű lehetősége volt pályázatokon keresztüli fejlesztésekre. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy ezek az EU-s források nem tesznek lehetővé nagyvállalati fejlesztéseket, azokat kizárják, holott e szegmens versenyképességének megőrzése is fontos az ágazat eredményessége, fennmaradása szempontjából – hangsúlyozza Sebesta Péter.

Fontos cél a fenntarthatóság

Összességében úgy véli, a legtöbb ágazati szereplő korszerű körülmények között állít elő a piaci elvárásoknak megfelelő minőségű, feldolgozott élelmiszert.

– EU-összehasonlításban a magyarok hagyományosan kevés friss vagy feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, az ilyen jellegű kimutatásokban, viszont az elmúlt évek egészségorientált trendje reményeink szerint érezhető elmozdulást hozhat a termelésünk körülbelül 50%-át kitevő hazai piacon is. Bízunk benne, hogy a minél egészségesebb, természetesebb élelmiszerek fogyasztására való törekvés még inkább ráirányítja a figyelmet a feldolgozott konzervekre és a fagyasztott zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek teljesen idegenanyag-mentesek, így maradéktalanul beleilleszkednek ebbe a trendbe – hívja fel a figyelmet az elnök.

Az ágazat előtt álló kihívások között elsőként említi az új fogyasztási trendeknek való megfelelést, illetve azt, hogy a termékekre irányuló fogyasztói figyelem megragadása lesz az elkövetkező évek egyik nagy marketingfeladata.

– Az aktuális gazdasági környezet rövid és középtávon a munkaerő-probléma megoldására sürget, automatizációval, digitalizációval. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozást, és törekedni kell az öntözött ültetvények arányának gyors és jelentős mértékű növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelten fontos célja az ágazatnak és egyenként a benne szereplőknek is a fenntarthatóság, a minél alacsonyabb ökológiai lábnyomra való törekvés, a környezetbarát technológiák átvétele, valamint a mezőgazdasági diverzitás fenntartása. Hisszük azt, hogy az élelmiszer-gazdaság a jövő stratégiai ágazata. 


ATV Start vendége Sebesta Péter - 2018. július 23.

 


INDEX - 2018. július 9.

Miért lehet teljesen biztonságos a halálos mérgezéseket okozó fagyasztott zöldség?

 

Nagy port vert fel nemrég, hogy a bajai Greenyard Frozen Hungary Kft. rengeteg termékét visszahívták, mivel halálos mérgezések történtek külföldön ezek nyomán. A Nébih viszont hamar leszögezte, hogy nem hibázott a termékek gyártója.

Mégsincs ellentmondás a két állítás közt, Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint. Minden hűtőházban előfordul ugyanis valamennyi Listeria baktérium, "nem is elvárás, se uniós, se magyar szinten, hogy nulla ilyen baktérium legyen a hasonló üzemekben". "Egyébként ezt mérjük, és van korlátja is, hogy adott termékben milyen mennyiségben maradhat Listeria"- mondta Sebesta.

Muszáj megfőzni, tilos rohasztani

"Ez azonban nagyon egyszerűen elpusztul: ha 2,5 percig főzünk valamit 72 fok feletti hőmérsékleten, az már biztonságosan elpusztít szinte minden baktériumot, ezért írjuk azt a termékekre hogy

FORRALJÁK HÁROM PERCIG,

és akkor termék garantáltan teljesen biztonságos lesz. " - tette hozzá. Szerinte azért sem voltak magyar megbetegedések, mert mi tipikusan az előírásoknak megfelelően szoktuk megenni a fagyasztott zöldségeket, azaz megfőzzük előtte. "Ilyenkor még az is mindegy, hogy egy darab lisztéria volt a termékben vagy tízezer, mind elpusztul a főzés során."

A visszahívás szerinte azért történt mégis, mert a Greenyard egyes termékeiben különösen erős baktériumfajtát találtak, ami nagyon hamar elburjánzik. Emiatt gondolhatta úgy a Nébih, hogy az a felelősségteljes, elővigyázatos eljárás, hogy annak ellenére visszahívatják a termékeket, hogy betartották a törvényes határértékeket. A teljes érvelés mindenesetre leginkább csak a Nébih Greenyardnak írt jegyzőkönyvéből derülhet ki.

Bár mindegyik fertőzéses esetet Sebesta nem ismeri, nagy biztonsággal saccol arra, hogy a komoly megbetegedésekkor a fogyasztók nem hogy nem megfőzve, de még csak nem is frissen felolvasztva ehették meg a termékeket. Szerinte ha felolvasztunk egy biztonságos, határértékeken belüli fagyasztott zöldséget, majd még akár két-három napig hagyjuk a hűtőben burjánzani a baktériumokat, az igen komoly kockázatokat jelenthet a legtöbb terméknél, és különösen gyengébb immunrendszerű embereknél, gyerekeknél, időseknél.

A többinél tartani sem kell ettől

A gyümölcsöknél jellemzően nem kell tartani a lisztériától, nem kell felforralni mondjuk a fagyasztott meggyet. A gyümölcsöknél a nálunk szerencsére szinte ismeretlen norovírus-járványok szoktak előkerülni. Ezeket mi azért kerüljük el Sebesta szerint, mivel mi nem öntözzük a gyümölcsöseinket felszíni, potenciálisan szennyezett vizekkel, hanem ivóvíz-minőségű vízzel öntözünk.

A konzerveknél pedig pláne nem kell félni a lisztériától, a konzervtermékeket ugyanis előtte már mindig megfőzik, így rögtön lehet őket fogyasztani. Cserébe más a termék állaga is. Az iparági magyar vállalatok technológiai felkészültsége és minőségbiztosítási rendszerei egyébként Sebesta Péter szerint teljesen korszerűek, "Európa bármely pontján megállnák a helyüket a magyar üzemek évtizedek óta".

Azt még hozzátette, hogy azért is fájna nekik a rossz reklám a termékeiknél, mivel ez "a modern, egészséges étkezési irányok számára a legmegfelelőbb termékcsoport", hiszen a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök minden adalékanyagtól vagy hozzáadott anyagtól mentesen feldolgozott élelmiszerek.


Trade Magazin - 2017. december 1.

Tartós gazdasági erő

 

A magyar hűtő- és konzervipar jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedben, és, bár számos kihívással kell megküzdenie a szereplőknek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, jó pár szegmensben meghatározó Európa-szerte az ágazat.

Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke elmondta, hogy az ágazat jelenlegi 160-170 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.

– Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit – hangsúlyozza Sebesta Péter. – Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és egyéb kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggy és egyéb gyümölcsökre fókuszál.

A rendszerváltás utáni évek mindkét ágazatra nézve jelentős termelés-visszaesést, tőkeínséget, a fejlesztések elmaradását, kapacitások leépülését, bezárásokat hoztak, majd erős átrendeződés és koncentráció indult el. Sajnos, az sem segítette az ágazatot, hogy az előző EU-s költségvetési ciklusban szinte teljesen kimaradt a fejlesztési lehetőségekből, a tartós válságidőszak pedig több évre visszavetette a kereskedelmi bankok hitelezési kedvét, így a lemaradás a versenytársaktól nem csökkent. Mindezek eredményeképp a gazdasági válság évei alatt a termelés volumene további 10-20%-kal csökkent.

Az elmúlt három-négy év viszont már a pozitív változások jegyében telt: enyhén, de egyenletesen növekedő termelés, eredményes, jellemzően pozitív éves gazdálkodás, beruházások beindulása jellemezte, jellemzi a hűtő- és konzervágazatot.

– Az egészséges életmód mint életstílus jó értelemben vett divatja várhatóan növelni fogja a mi termékeink iránti keresletet is, mivel azok természetesen egészségesek, a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök mentesek mindennemű adalékanyagtól, viszont vitaminban, rostban gazdagok – mondja Sebesta Péter.

Átalakult struktúra

Csemegekukorica-feldolgozásban és üvegesmeggy-gyártásban Európában meghatározó súlyunk van. Ennek természetesen ki lehet használni az előnyeit. Ugyanakkor gondot jelenthet, hogy az ágazat egyéb termékeinek választéka az árufajtákat tekintve nagyon szegényes, és egyes árufajták volumene a versenytársak kibocsátásához képest legtöbb esetben rendkívül marginális, a piacon nem számottevő. A szűk termékválaszték Sebesta Péter szerint hosszú távon veszélyhelyzet, aminek változtatására törekedni kell mind portfólió-bővítéssel, mind a gyártási volumen növelésével.

– Javasoljuk az 5%-os áfakulcs minél előbbi figyelembevételét a zöldség-gyümölcs feldolgozás esetében is, mert egyrészt ez nagyon jó hatással lenne a friss piaci anomáliákra. Másrészt pedig bátran kimondom, a zöldség-gyümölcs feldolgozás által kibocsátott termékek legtöbbje maradéktalanul megfelel a mai piaci és társadalmi elvárásoknak: egészséges minél nagyobb mértékű fogyasztása, az egész terméklánc szén-dioxid-kibocsátása pedig feltehetően a legalacsonyabb az összes feldolgozott élelmiszer közül – indokol Sebesta Péter.

A fejlődés alapjai

A 2014-ig tartó EU-költségvetési ciklusban nem volt külön odafigyelés az élelmiszer-ágazatra, bár bizonyos támogatások az ágazat számára is elérhetőek voltak. A mostani ciklusban célirányozottan az élelmiszer-gazdaság kapott jelentős pályázati lehetőségeket. Ezek mértéke már egy olyan lehetőség, amely remélhetőleg érzékelhető változásokat, fejlesztéseket fog hozni az ágazatban, ha sikerül a teljes keretet maradéktalanul kihasználni.

Az exportpiacokon érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi egyezmények alakulását, az esetleges protekcionista törekvéseket. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ágazat nagyon szorosan követte az USA-val kötendő szabadkereskedelmi tárgyalások kimenetelét, hiszen vezető termékük, a csemegekukorica legnagyobb előállítója az Egyesült Államok. 

Oszd meg