Fájó szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Hűtőipar volt vezérigazgatója, Dr. Gulyás Béla szeptember 20-án, 101. születésnapja előtt két nappal elhunyt.
Dr. Gulyás Béla, aki a magyar hűtőipar meghatározó szellemi vezéralakja, 21 éven át (1966-1987) volt a Magyar Hűtőipari Vállalat – később a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója. Vezetése alatt alakultak ki a hazai gyorsfagyasztott árugyártás modern ipari technológiái és jött létre egy olyan erős élelmiszeripari nagyvállalat, amely az 1970-es évektől kezdve jelentős szereplőnek számított a nyugat-európai piacon és sikeresen teljesítette a legigényesebb vevők minőségi, higiéniai, műszaki és mennyiségi igényeit. Európa szerte ismertté vált a MIRELITE márkanév. Amikor átvette a vállalat vezetését a hűtőipar új iparág volt. Vezetése alatt új hűtőházak és fagyasztott élelmiszer tárolók épültek, a meglévő üzemek kapacitását bővítették, folyamatos nagy kapacitású feldolgozó vonalakat építettek ki, amelyekhez folyamatos gyorsfagyasztó berendezéseket kapcsoltak. A kor legjobb színvonalának megfelelő technológiákat vezettek be, az új üzemek egyáltalán nem különböztek az akkori piacvezető európai üzemektől. A vállalat termelése 1966-ban 23866 tonna volt, amely 1985-re több mint 92 000 tonnára, azaz közel négyszeresére, a tárolókapacitás 26100 tonnáról 109360 tonnára, a belföldi értékesítés közel hatszorosára nőtt, miközben az igényes piacokra történő export érékesítés folyamatosan 60% körül mozgott. A termékválaszték sokszorosára bővült.
Ezeknek az eredményeknek az elérésében jelentős szerepet játszott dr. Gulyás Béla a mai világban is ritka, átfogó és meggyőző vezetői szemlélete és széleskörű élelmiszeripari gyakorlata és személyes példamutatása. A Hazai Likőrgyárban kezdett dolgozni, 1940-ben szakmunkás lett és folyamatosan képezve magát a likőriparban egyre magasabb beosztásokban dolgozott a likőrmestertől a pincemesteren át a Zwack likőrgyár igazgatójáig és a Sör és Szeszipari igazgatóság főmérnökségéig.1956-ban gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, később egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1957-től-1966-ig, műszaki főosztályvezetőként dolgozott az Élelmezésügyi Minisztériumban. A Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatójaként vonult nyugdíjba 1987-ben. A „hűtőipari termelés tudományos, műszaki és kereskedelmi fejlesztése terén elért eredményekért” 1980-ban Állami Díjban részesült.
Kiemelkedően sikeres gazdasági vezetői tevékenysége mellett maradandót alkotott a minőségi kultúra és az igényes munka vállalati értékké tételével és következetes megkövetelésével, amelyre kevés példa akadt abban az időszakban Magyarországon. Egyértelművé tette és rendszeresen hangsúlyozta, hogy a vállalat értékes vevőkörét csak úgy lehet megtartani és bővíteni, ha igényeiket kifogástalan termékekkel és szolgáltatásokkal, pontosan és határidőre szolgáljuk ki, úgy, hogy a tevékenység nyereséges legyen és ennek érdekében a vállalat minden munkatársának törekednie kell arra, hogy a legjobb tudása szerint, hibamentesen végezze munkáját. Olyan belső minőségellenőrző és önálló fejlesztési szervezetet alakított ki, amelyek működési elvei és módszerei ma is megfelelnének a korszerű minőségirányítási rendszerek és a jól szervezett vállalati innováció követelményeinek. Erre alapozva a hűtőipari vállalatok az elsők között vezették be az élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszereket. Bevezette a pontos technológiai utasítások, késztermék, nyersanyag és csomagolóanyag minőségi előírások, a dokumentált termék és technológiafejlesztési folyamatok és eredmények rendszerét, A fejlesztési részleget úgy ösztönözte, hogy konkrét vállalati gyakorlati feladatok sikeres megvalósításhoz kapcsolódó, mérhető célokat tűzött ki és azok elérését személyesen felügyelte. A fejlesztések egyes kulcs lépéseit a termelési szakemberek és gazdasági vezetők közösen értékelték a fejlesztőkkel és együtt határozták meg a következő lépéseket. Ezek a módszerek és a tudás rendszerezése és dokumentált megőrzése jelentős segítséget jelentettek nemcsak az egyes üzemekből később önállóvá vált hűtőipari vállalatoknak, de a többi magyar hűtőipari vállalatnak is, mivel az így létrehozott termelési kultúrán nevelkedett az iparág teljes szakember gárdája és még ma is ez képezi a hazai szaktudás alapját.
Nagy figyelmet fordított munkatársai, különösen a fiatal szakemberek szakmai fejlődésének elősegítésére és továbbképzési lehetőségekhez juttatására, személyes tanácsaival is segítve azt, melyekhez felhasználta a vállalat nemzetközi kapcsolatait is. A vele folytatott szakmai megbeszélésekre mindig nagyon alaposan fel kellett készülni, mivel átfogó szakmai ismeretei és kiemelkedő lényeglátása miatt gyorsan rátalált a nem kellően kidolgozott pontokra. A mérnökök, gazdasági és kereskedelmi szakemberek több generációja tekinti tanítómesterének. Több mint 10 korábbi munkatársa kapott vállalatvezetői feladatokat a piacgazdaságban. A szakmai ismereteknek a legújabb eredményekkel történő rendszeres bővítését, a szakemberek továbbképzését és a nemzetközi szakmai hálózatokban való aktív tevékenységét és a vállalat nemzetközi imázsának erősítését egyaránt szolgálta, hogy a vállalat részt vett a Nemzetközi Hűtési Intézet munkájában, 3 nagy nemzetközi szakmai- tudományos rendezvényt szervezett ebben az időszakban. Elnöke volt az NHI Magyar Nemzeti Bizottságának.
A modern vállalat irányítási szemlélet megvalósításával, a megkérdőjelezhetetlen szakmai felkészültség, a széleskörű gyakorlati tapasztalat, a hosszútávú előrelátó tervezés, a munkatársai és a vállalat iránt érzett felelőségérzet kombinálásával hozott bölcs döntései miatt volt munkatársai ma is jó példaként emlékeznek vissza rá.
Dr. Sebők András