A tartósítóipar évi becsült 220 Mrd forintot meghaladó árbevétele körülbelül 8-10%-át jelenti a teljes élelmiszeriparnak. Az elmúlt évtized a nyereségesség lassú, de egyértelmű trendszerű javulását mutatta, olyan törésekkel, mint a 2020-as COVID-év vagy a tavalyi háborús költségrobbanás okozta eredményromlás.
A tartósítóipar területeire, a hűtőiparra és a konzerviparra a legjelentősebb hatást az orosz agresszió nyomán kialakult világgazdasági helyzet jelenti mind a mai napig.
– A háború kitörése utáni energiaár-robbanás és általános költségemelkedés komoly kihívást jelentett a 2022–2023-as termelési szezonban, amit csakis nagymértékű áremeléssel tudtunk – legalább részben – kompenzálni. Ez egy olyan váratlan esemény volt, ami minden törekvésünk ellenére igencsak rontotta a tavalyi gazdasági év eredményességét. 2023-ban, és így a 2023–2024-es termelési ciklusunkban már elmondható, hogy az energiaárak számottevően csökkentek, és ami ennél is fontosabb, újra kiszámíthatóvá, előre tervezhetővé váltak. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a mai árszint lényegesen magasabb, mint a háború előtti árak voltak, tehát itt egy tartós költségnövekedésről beszélünk – ismerteti Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
Úgy véli, hogy a társadalom tagjaként empátiával megélt évek óta jelentős mértékű minimálbér-emelkedés próbatételt jelent az ágazatnak a hasonló mértékű bérköltség-növekedés miatt.
– A július 1-jével bevezetett EPR-rendszert még tanuljuk, de az már most elmondható, hogy nagymértékű költségnövekedést jelent a piaci szereplőknek, aminek az ellenértéke áremelkedésben fog jelentkezni. A költségek rendeletben meghatározott mértéke magasabbnak tűnik az európai átlagnál, így egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy egyértelmű versenyhátrányt jelent a feldolgozóknak más országok hasonló profilú vállalkozásaival szemben – fejti ki véleményét a szakember.
Arra is rámutat, hogy az ágazatban kihívást jelentett a talpon maradás, amit nem minden szereplőnek sikerült maradéktalanul megoldani.
Fokozódó elvásárok
A tartósítóiparban is nagy várakozásokkal néznek az új EU-s költségvetési ciklus pályázati lehetőségei elé, amelyek az ígéretek szerint szélesebb körű elérhető forrásokat hoznak majd, mint ami az előző 7 éves ciklust jellemezte.
– Úgy gondolom, az elmúlt években, aki pályázni akart, tudott is, és ezt remélem az elkövetkező évektől is. Ennek eredményeképp megvalósulhattak korszerűsítések, technológiai fejlesztések, de mindig jönnek újabb kihívások, mint például a munkaerő drágulása és évek óta tartó hiánya, ami egyértelműen az automatizálás irányába viszi a törekvéseinket. Emellett a szigorodó higiéniai elvárások is kemény erőfeszítéseket, költséges technológiai fejlesztéseket kívánnak meg az ágazattól, amit tetéz az energiaracionalizálás égető fontossága és a fenntarthatóságra való törekvés, a zöldenergia térnyerésének jogos igénye is. Bőven van mit tenni, jól fognak jönni a pályázati lehetőségek – nyilatkozza Sebesta Péter.
Egészségtudatos trendbe illeszkedő termékek
A konzervipari és hűtőipari ágazatnak egyaránt a csemegekukorica a legkiemelkedőbb terméke. Ebben európai szinten piacvezetők vagyunk, gyártott mennyiségünket és exportunkat a világpiacon is jegyzik. Fontos termékünk emellett a zöldborsó is, valamint a konzervágazat meghatározó terméke a meggybefőtt itthon és az európai piacokon egyaránt.
– Fontosnak tartjuk, hogy minél több potenciális vásárlóval megértessük, és számukra egyértelművé tegyük, hogy amikor a mai egészséges életmódtrendeknek megfelelően és az egyre terjedő vegetáriánus vagy vegán étkezési szokások kielégítésére keresnek fenntartható módon előállított élelmiszert, akkor mi vagyunk az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen mi csak tisztán friss, ép és érett zöldséget és gyümölcsöt dolgozunk fel, bárminemű hozzáadott anyag nélkül – világít rá a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
Forrás: Trademagazin https://trademagazin.hu/hu/nehez-talpon-maradni/
Vélemény, hozzászólás?