Az európai élelmiszerpiac egyfajta stabilizálódási szakaszba lép, ez azonban nem jelenti a kiskereskedők pénzügyi helyzetének érdemi javulását. A fogyasztók vásárlási szokásai átalakulnak, a vállalatok pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövedelmezőség megőrzésére. Kérdés, hogy az új stratégiák elegendőek lesznek-e a költségnyomás kezelésére.
A McKinsey & Company és az EuroCommerce „Az élelmiszer-kiskereskedelem helyzete 2026: Európa” című jelentése szerint 2025 mérsékelt élénkülést hozott. Az eladások 3,4%-kal bővültek az előző évi 2,4%-hoz képest, így a piac immár második éve mutat reálnövekedést.
A fogyasztói környezet 2026-ban várhatóan viszonylag stabil marad. Enyhe volumennövekedés elképzelhető, és egyes vásárlók visszatérhetnek a magasabb minőségű termékekhez. Ugyanakkor egyre markánsabb különbségek láthatók az egyes országok és jövedelmi csoportok között.
Fogyasztói trendek
A vásárlói attitűdök változása egyértelműen formálja a piacot. 2023 óta 9 százalékponttal csökkent azok aránya, akik aktívan keresik a megtakarítási lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan nő a kényelem szerepe. A vendéglátás 2 százalékponttal gyorsabban bővül, mint a kiskereskedelem.
Az online értékesítés tovább növekszik, 2025-ben elérte a 6,8%-ot, bár a bővülés üteme lassult a 2024-es 7,8%-hoz képest. Eközben a vásárlói lojalitás gyengül, ami további kihívást jelent a láncok számára.
Költségnyomás és haszonkulcsok
A jelentés szerint továbbra is a költségek jelentik a legnagyobb problémát. A vezérigazgatók 77%-a a haszonkulcsokra nehezedő nyomást nevezi meg első számú kihívásként. Eközben a 2030-ig várható volumennövekedés mindössze évi 0,2%.
„Több év után most először látjuk, hogy a fogyasztók egy része ismét a jobb minőségű termékek felé fordul. A költségnyomás azonban továbbra is jelentős, a kiskereskedők költségszintje történelmi csúcson van. Ugyanakkor számos lehetőség kínálkozik a versenyelőny erősítésére – például egyedi saját márkás termékekkel vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával” – mondta Daniel Läubli, a McKinsey globális élelmiszer-kiskereskedelmi vezetője.
A méret szerepe is egyre fontosabb: a fúziók és felvásárlások (M&A) volumene 2022 óta 47%-kal nőtt, ami a piac további koncentrációját jelzi.
A mesterséges intelligencia és a saját márkák előretörése
A saját márkás termékek már a piac mintegy 40%-át adják, és a fogyasztók közel 90%-a továbbra is hasonló vagy akár magasabb áron is megvásárolná ezeket. Ugyanakkor a vásárlók 46%-a tervezi kiadásai csökkentését, ami tovább erősíti a profitnyomást.
A jelentés szerint a mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb fejlődési irány. A vezérigazgatók 47%-a már most a két legfontosabb stratégiai prioritás közé sorolja az AI-t és az automatizációt. A közvetlen pénzügyi hatás azonban egyelőre korlátozott: a vállalatok mindössze 3%-a számolt be 5%-ot meghaladó EBIT-növekedésről az AI bevezetésének köszönhetően.
„A stabilizáció nem jelent megkönnyebbülést az élelmiszeripari vállalatok vezetői számára. A fogyasztók továbbra is óvatosak és rendkívül árérzékenyek, ami tartós nyomást gyakorol a haszonkulcsokra. Ez erősíti az együttműködések és a saját márkás fejlesztések szerepét. Eközben nőnek a beruházások: a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára fordított kiadások gyorsabban emelkednek, mint maga a piac. A 2026-os kulcskérdés az, hogy ezek a befektetések kézzelfogható eredményeket és nagyobb ellenálló képességet hozzanak” – mondta Christel Delberghe, az EuroCommerce főigazgatója.
Kilátások
Az élelmiszer-kiskereskedelem előtt álló évek kihívásokkal teliek lesznek az ágazat számára. A javuló üzleti hangulat ellenére a költség- és haszonkulcsnyomás meghatározó marad. A kiskereskedők a saját márkák erősítésére, a mérethatékonyság növelésére és az új technológiákba történő befektetésekre helyezik a hangsúlyt.
Új korszak az élelmiszer-kiskereskedelemben: a mesterséges intelligencia és a saját márkás termékek jelentik a megoldást a haszonkulcsokra nehezedő nyomásra?
Az európai élelmiszerpiac egyfajta stabilizálódási szakaszba lép, ez azonban nem jelenti a kiskereskedők pénzügyi helyzetének érdemi javulását. A fogyasztók vásárlási szokásai átalakulnak, a vállalatok pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövedelmezőség megőrzésére. Kérdés, hogy az új stratégiák elegendőek lesznek-e a költségnyomás kezelésére.
A McKinsey & Company és az EuroCommerce „Az élelmiszer-kiskereskedelem helyzete 2026: Európa” című jelentése szerint 2025 mérsékelt élénkülést hozott. Az eladások 3,4%-kal bővültek az előző évi 2,4%-hoz képest, így a piac immár második éve mutat reálnövekedést.
A fogyasztói környezet 2026-ban várhatóan viszonylag stabil marad. Enyhe volumennövekedés elképzelhető, és egyes vásárlók visszatérhetnek a magasabb minőségű termékekhez. Ugyanakkor egyre markánsabb különbségek láthatók az egyes országok és jövedelmi csoportok között.
Fogyasztói trendek
A vásárlói attitűdök változása egyértelműen formálja a piacot. 2023 óta 9 százalékponttal csökkent azok aránya, akik aktívan keresik a megtakarítási lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan nő a kényelem szerepe. A vendéglátás 2 százalékponttal gyorsabban bővül, mint a kiskereskedelem.
Az online értékesítés tovább növekszik, 2025-ben elérte a 6,8%-ot, bár a bővülés üteme lassult a 2024-es 7,8%-hoz képest. Eközben a vásárlói lojalitás gyengül, ami további kihívást jelent a láncok számára.
Költségnyomás és haszonkulcsok
A jelentés szerint továbbra is a költségek jelentik a legnagyobb problémát. A vezérigazgatók 77%-a a haszonkulcsokra nehezedő nyomást nevezi meg első számú kihívásként. Eközben a 2030-ig várható volumennövekedés mindössze évi 0,2%.
„Több év után most először látjuk, hogy a fogyasztók egy része ismét a jobb minőségű termékek felé fordul. A költségnyomás azonban továbbra is jelentős, a kiskereskedők költségszintje történelmi csúcson van. Ugyanakkor számos lehetőség kínálkozik a versenyelőny erősítésére – például egyedi saját márkás termékekkel vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával” – mondta Daniel Läubli, a McKinsey globális élelmiszer-kiskereskedelmi vezetője.
A méret szerepe is egyre fontosabb: a fúziók és felvásárlások (M&A) volumene 2022 óta 47%-kal nőtt, ami a piac további koncentrációját jelzi.
A mesterséges intelligencia és a saját márkák előretörése
A saját márkás termékek már a piac mintegy 40%-át adják, és a fogyasztók közel 90%-a továbbra is hasonló vagy akár magasabb áron is megvásárolná ezeket. Ugyanakkor a vásárlók 46%-a tervezi kiadásai csökkentését, ami tovább erősíti a profitnyomást.
A jelentés szerint a mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb fejlődési irány. A vezérigazgatók 47%-a már most a két legfontosabb stratégiai prioritás közé sorolja az AI-t és az automatizációt. A közvetlen pénzügyi hatás azonban egyelőre korlátozott: a vállalatok mindössze 3%-a számolt be 5%-ot meghaladó EBIT-növekedésről az AI bevezetésének köszönhetően.
„A stabilizáció nem jelent megkönnyebbülést az élelmiszeripari vállalatok vezetői számára. A fogyasztók továbbra is óvatosak és rendkívül árérzékenyek, ami tartós nyomást gyakorol a haszonkulcsokra. Ez erősíti az együttműködések és a saját márkás fejlesztések szerepét. Eközben nőnek a beruházások: a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára fordított kiadások gyorsabban emelkednek, mint maga a piac. A 2026-os kulcskérdés az, hogy ezek a befektetések kézzelfogható eredményeket és nagyobb ellenálló képességet hozzanak” – mondta Christel Delberghe, az EuroCommerce főigazgatója.
Kilátások
Az élelmiszer-kiskereskedelem előtt álló évek kihívásokkal teliek lesznek az ágazat számára. A javuló üzleti hangulat ellenére a költség- és haszonkulcsnyomás meghatározó marad. A kiskereskedők a saját márkák erősítésére, a mérethatékonyság növelésére és az új technológiákba történő befektetésekre helyezik a hangsúlyt.
Forrás: Termékmix
Vélemény, hozzászólás?