MHKSZ álláspont a fagykár zöldség-gyümölcs feldolgozóipari ágazatot érintő hatásairól

A 2025. április 7–8-i országos fagyhullám, majd a május 10-i, főként északkeleti régiókat érintő lehűlés következtében az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb gyümölcstermésére számíthatunk Magyarországon.

Jelenleg már elég pontos képet kapunk bizonyos gyümölcsfajok – például a kajszibarack, őszibarack és cseresznye – kárértékéről, ahol a becslések szerint a termés 80–90%-a elveszett. Más fajoknál, mint a szilva, meggy, körte és alma, a felmérések még zajlanak, de ezeknél is 50–80% közötti terméskiesés valószínű.

A tényleges betakarított mennyiség azonban további környezeti tényezők függvénye: a szárazság, a viharok vagy jégesők tovább csökkenthetik a hozamokat. Pozitív hatásként ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kevesebb gyümölcs nagyobb méretű lesz, ami részben ellensúlyozhatja a mennyiségi visszaesést.

A hazai élelmiszer-feldolgozó ipar szempontjából kiemelt jelentőségű az alma és a meggy. Az évente megtermelt 300–500 ezer tonna alma 60–65%-át almasűrítményként dolgozzák fel, míg 10–15%-a más feldolgozott formában kerül a piacra. A 50–60 ezer tonnás meggytermés fele a konzerviparban hasznosul, 10–15% kerül a fagyasztóiparba, további 10–15% gyümölcslé formájában hasznosul, míg körülbelül 20%-a exportra megy, jellemzően külföldi feldolgozókhoz.

A többi gyümölcs – szilva, kajszi, őszibarack, cseresznye – együttesen évi 30–50 ezer tonna feldolgozóipari nyersanyagot jelent. A mostani terméskiesés miatt azonban jelentős nyersanyaghiányra lehet számítani, ami komoly nehézségeket okozhat a hazai feldolgozóipar alapanyag-ellátásában.

A kiesett mennyiség külföldi beszerzéssel való pótlása sem ígérkezik egyszerűnek, ugyanis más nagy gyümölcstermelő országokban (pl. Szerbia, Lengyelország, Törökország, Románia, Észak-Macedónia) szintén fagykárok keletkeztek. Ugyanakkor ezek pontos mértéke és a várható kínálat egyelőre nem ismert, ahogy a nyersanyagok ára is nehezen előrejelezhető. Ráadásul a nemzetközi szállítás költségei jelentősek, így a külföldi nyersanyag feldolgozása sok esetben gazdaságtalan lehet.

Mindezek következtében a gyümölcsalapanyagok áremelkedésére szinte biztosan számítani kell, ami a késztermékek drágulását is maga után vonhatja. A feldolgozóüzemek kihasználtságának csökkenése pedig szintén veszteségeket okoz, hiszen a fix költségeik nem változnak arányosan, így csökken a megtérülés, és versenyhátrány alakulhat ki.

Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a kieső hazai termelés helyét olcsóbb importkésztermékek veszik át, ezzel még nagyobb nyomást gyakorolva a magyar feldolgozóiparra.


Közzétéve

itt:

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük