A kitűzött cél, hogy az agrár- és élelmiszeripar exportteljesítménye 2030-ra 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra nőjön, miközben tavaly már rekorddal, 13,8 milliárd euróval zárt.
A magyar gazdatársadalom kitartásával, tudásával és erőfeszítéseivel a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az előtte álló kihívásoknak meg tud felelni, és meg tudja találni azokat a válaszokat, amelyekkel biztosítható Magyarország élelmezésbiztonsága és minél magasabb arányú exportteljesítménye – jelentette ki az agrárminiszter kedden Kecskeméten.
Nagy István a Portfolio Agrárium 2024 konferencián elmondta: az agrárgazdaság teljesítményének volt köszönhető, hogy „a tavalyi esztendőben a magyar gazdaság nem csúszott recesszióba, tehát méltán lehet büszke a magyar gazdatársadalom”.
Felidézte: kitűzött cél, hogy az agrár- és élelmiszeripar exportteljesítménye 2030-ra 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra nőjön, miközben tavaly már rekorddal, 13,8 milliárd euróval zárt. „Van tehát miért köszönetet mondani, és ezek a teljesítmények adjanak erőt a magyar gazdatársadalomnak a nehézségekben, a hétköznapi küzdelmeikben” – fogalmazott. A miniszter emlékeztetett: tavaly a sikeresen igényelt támogatások összege meghaladta az 1400 milliárd forintot, ami szintén rekord, és azt mutatja, hogy „Magyarországon gazdabarát kormány van”.
Az idei évről elmondta: már elérhető az első pályázati felhívás, a Natura 2000-es gyepterületekhez kapcsolódó kompenzációs támogatáshoz, és hamarosan megismerhetőek lesznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati felhívásai is. A korábbi tervek szerint áprilisig véglegesítik a mezőgazdasági üzemek új öntözésfejlesztési támogatási konstrukcióját, és nyárra elkészülnek a generációváltást segítő támogatási csomaggal. Úgy számolnak, hogy az év végén egy újabb beruházási pályázati csomagot is meghirdetnek, amely egyebek mellett a precíziós gazdálkodást és a terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – ismertette Nagy István. Mint mondta, azon dolgoznak, hogy „a 2027-ig tartó időszakban az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentsenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára”.
A miniszter szerint a programok segítségével a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott értéke a kétszerese nőhet az évtized végére. Nagy István arról is beszámolt, hogy tavaly április 20-tól csaknem 165 ezer egységes kérelem érkezett, immár az új uniós szabályok alapján. Fontos fegyverténynek nevezte, hogy október közepe óta ez év március 7-ig 150 ezer gazdálkodó jutott hozzá 15 jogcímen 355 milliárd forinthoz az első pilléres jogcímeken, és ezen felül az egységes kérelmek keretében kezelt második pilléres konstrukciók esetében is már 90 milliárd forint „ott van a gazdáknál”. Az agrárminiszter az európai gazdatüntetések eredményeit illetően elmondta, hogy az Európai Tanács jelenlegi, belga elnöksége összegyűjtötte az összes uniós tagállam javaslatait a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében, amelyhez Magyarország 45 módosítási javaslatot nyújtott be. Az Európai Bizottság március 15-én hozta nyilvánosságra hivatalos javaslatcsomagját a KAP uniós szabályainak megváltoztatására, amelynek legnagyobb része a feltételesség szabályainak könnyítését célozza. A miniszter fontos eredménynek nevezte, hogy a javaslatcsomag több, magyar részről is megfogalmazott kérést is teljesít, ezek közül kiemelte a vetésváltási kötelezettség kiválthatóvá tételét termény diverzifikációval, a kötelező területpihentetés törlését. Hozzátette: bárhogyan is alakul a csomag sorsa, „a magyar kormány a gazdálkodók érdekében tovább küzd mindazokért a megfogalmazott célokért, amiket a további egyszerűsítéshez elengedhetetlennek tart”.
Nagy István kitért arra, hogy „határozott jövőképpel készülnek Magyarország európai uniós elnökségére”. Az év második felét arra szeretnék felhasználni, hogy a többi tagállammal közösen felülvizsgálják a piaci válságkezelési intézkedési lehetőségeket, figyelembe véve az elmúlt évek változékony klimatikus, piaci, gazdasági viszonyait. Szükségesnek nevezte az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés erősítését, valamint az agrár- és élelmiszeripari kutatások ösztönzését.
Forrás: FruitVeB
Vélemény, hozzászólás?